Suchergebnisse

Our study examines how attitudes towards family and gender roles have changed since the ultimate collapse of communism in Hungary. With respect to evaluating the effects of the regime change, it is important to note that Hungary is unique in having pre-transition measures on attitudes from the International Social Survey Program. In analyzing the nature of value shifts, an arithmetic method that decomposes the changes into population turnover and individual (period) components is used. According to the results, period effects fluctuated over the quarter of century, while the population turnover effects point continuously and clearly towards liberalization of family and gender-role attitudes. Since the period effects were usually stronger, they shaped the fluctuating nature of overall change. Namely, there is a clear trend towards re-traditionalization immediately following the regime change and liberalization thereafter, although there are also signs of continued support for traditional values. The series of repeated modules of the ISSP allowed us to examine a key premise of the Second Demographic Transition (SDT) theory in the case of Hungary. We concluded that the detected direction of the attitude change does not support the examined premise of the SDT.

Leíró demográfiai elemzési eszközökkel mutatjuk be, hogy az elmúlt negyedszázadban hazánkban megtapasztalt termékenységcsökkenés a termékenységi gyakorlat átfogó megváltozásának az eredménye. A teljes kép felrajzolásához elengedhetetlen a jól ismert változás, a halasztás bemutatása, ám túllépünk azon, hogy a mintaváltást kizárólag a korai gyermekvállalásról a késői gyermekvállalásra való áttéréssel írjuk le. A gyermekvállalási magatartás heterogenitásnak iskolai végzettség szerinti vizsgálata alapján megállapítjuk, hogy ma a gyermekvállalási gyakorlat sokkal inkább kötődik az iskolai végzettséghez, mint egy negyedszázaddal ezelőtt, és hogy az individualizáltság térnyerése látszólagos, a fő tendencia sokkal inkább a tagolódással vagy a differenciálódással írható le. A születési évjáratokat végigkövetve megállapítjuk a kétgyermekes család dominanciájának elhalványulását, a gyermektelenség és az egygyermekesség terjedését, ami összességében a befejezett termékenység szintjének csökkenésével jár együtt. Végül javaslatot teszünk a termékenységi magatartás új korszakolására.

AbstractAt the time of transoformation in Hungary, poverty was one of the most discussed public questions. This paper focuses mainly on the longitudinal aspect of poverty. It describes the development of the poverty figures by the application of different poverty concepts. The dual nature of poverty is both poverty. We aim to dispel some of the doubts about poverty, and portray, the portray the different social groups experiencing permanent and transitory poverty.

Our study aims to identify factors that facilitate or inhibit the realization of fertility intentions. The analysis uses data collected in the first two waves of a Hungarian longitudinal survey. Fertility intentions recorded at the first wave pertain to the subsequent 3-year period, just similar to the behavior variable measuring the realization of intentions, i.e., a birth within the 3-year period in question. For this analysis, we used the respondents' demographic, socio-structural, and orientational traits recorded at the first interview. Our findings show that age, parity, and partnership play a determining role in the realization of fertility intentions, but employment status, religious affiliation, and overall life satisfaction all exhibit significant effects. A marked gender difference was detected not only with regard to employment status but in the area of values and orientations as well.